BEMENET - ÓVODÁBA ÉRKEZÉS

Intézményünkben fontosnak tartjuk, hogy olyan gyerekek érkezzenek hozzánk, akiknek szülei fontosnak tartják érzelmi életükben a környezettudatos magatartást, a környezet szeretetét, megóvását, ebben a munkánkban segítőtársaink lennének. Nagyon fontosnak tartjuk a gyermekek bizonyos mértékű önállóságát az alapvető szükségletek kielégítésében (szobatisztaság, mosdó, WC használat, étkezés, a víz, a mindennapos ételek ismerete).

Az integráció mindenkire vonatkozik!
Ez azt jelenti, hogy nem csak nemcsak a fogyatékkal élő gyermekeket kell, „átnevelni" hogy beilleszkedjenek a többségi csoportba, hanem az ép fejlődésmenetű gyermeknek legalább annyira meg kell tanulnia az alkalmazkodást.
A fogadó és beilleszkedő fél számára ez alkalmazkodást tesz szükségessé, s egyaránt jelenti: adni és kapni.

Az óvodában integrálás kritériumai:

• Betöltött 3. életév
• Szobatisztaság (kivéve a kórképhez csatlakozó inkontinencia)
• Közösségbe illeszthetőség
• Alapfokú önkiszolgálási szint megtaníthatóságának jelei
• Segédeszközzel vagy a nélkül történő helyváltoztatás
• Esetleges társuló fogyatékosság maximum enyhe mértéke 

               GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP, ÉRTÉKEINK

Programunk elkészítésénél és a módosításánál is az eddigi eredményeinkre, pedagógiai törekvéseinkre és a helyi sajátosságokra támaszkodtunk, valamint lehetőség szerint figyelembe vettük a szülők, a klientúra igényeit, elvárásait is. A program módosításához az alapot az Óvodai nevelés országos alapprogramja és az eddig használt saját helyi nevelési programunk adta.
Az óvodánkban megtalálható értékeket és a jól működő gyakorlatot állítottuk középpontba, és ezt öltöztettük fel - „a fejlődő gyermeki személyiség szükségleteinek megfelelően" - úgy, hogy a gyermek és felnőtt egyaránt komfortosan érezze magát. Óvodánk arculatát közösen kialakított pedagógiai programunkban határoztuk meg, mely az egységes szemléletet biztosítja számunkra. Az óvodapedagógusok változatos érdeklődése, mentalitása, módszertani kultúrája, pedig a változatosságot, egyediséget viszi a csoportok életébe.

A szeretetteljes, elfogadó, megértő magatartás a harmonikus, biztonságot sugárzó derűs légkör, továbbá a magas színvonalú nevelőmunka megteremtésével segítjük elő „gyermekeink személyiségének minél teljesebb kibontakoztatását", szem előtt tartva a „gyermekeket megillető különleges védelmet" alkalmazkodva a sajátos nevelési igény típusához az eltérő mértékekhez az egyéni fejlődési sajátosságokhoz.
Nevelésünk alapja, hogy az ember egyedi, mással nem helyettesíthető individuum, és szociális lény egyszerre. A különböző pedagógiai, pszichológiai irányzatok közös tézise és saját hitvallásunk is, hogy a gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei „életkoronként és egyenként változó testi-lelki szükségletek", a spontán és törvényszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg.

Szimmetrikus partnerkapcsolat kialakítására törekszünk, melyben mindig a gyermek érdekeit tartjuk szem előtt az alapprogramban meghatározott nevelő, személyiségfejlesztő, szociális, óvó-védő funkciókat alapul véve.

Mindezeken felül kiemelten fontosnak tarjuk a következőket:

Életvitelünkkel, erkölcsiségünkkel, felkészültségünkkel modellt nyújtunk, értékeket közvetítünk. Szükségesnek tartjuk meghatározni pedagógusaink kívánatos attitűdjét, stílusát és azt, hogy mely sajátos értékeket kívánunk közvetíteni.

Személyes hatásunkkal, a gyermekcsoportok vezetőjeként törekszünk:

• A magyarságtudat alakítására, az anyanyelvi kultúra, a kulturális és természeti értékeink megismertetésére, megszerettetésére, a környezettudatos magatartás és életviteli stratégia, növény és állatvédelem, valamint zenei anyanyelv és hagyományápolás közvetítésére.
• A humanista értékek közvetítésére és a szociális, erkölcsi normák kialakítására. A védelem, a biztonságérzet feltételeinek megteremtésére, valamint az elfogadás, tolerancia, a bizalom és egymás méltóságának a tiszteletben tartására.
• Az elvárható személyiség jellemzők tudatos kifejlesztésére. Kultúrált megjelenés, kommunikációs kultúra, lelkiismeretes, humánus, empátiás, önzetlen, megértő, megbízható, felelősségvállaló, őszinte, igazságos magatartás, amely önismerettel, önkontrollal párosuljon.

Munkavégzésünk ennek értelmében:

• együttműködő, együtt érző, segítőkész, megfontolt, toleráns,
• tudatos, határozott, rugalmas, nyitott, őszinte, kötelességtudó,
• döntőképes, kreatív, érdeklődő, igényes, megfontolt és alapos legyen.

A nevelési hatékonyság érdekében szakmai felkészültségünk, szaktudásunk szinten tartásához:

• törekszünk a magas szintű elméleti és gyakorlati felkészültség megszerzésére,
• folyamatos önképzéssel gyarapítjuk tudásunkat, megelőzve a csak rutinból végzett munkát,
• az önképzés mellett hangsúlyt helyezünk a továbbtanulásra és a szervezett továbbképzésre

                                           ALAPELVEINK

• mindenkor a gyermek érdekeinek a figyelembe vétele, az alapprogramban meghatározott nevelő, személyiség fejlesztő, szociális, óvó-védő funkciókat alapul véve
• a különleges védelem a biztonságérzet feltételeinek megteremtése a gyermekek és az intézményben dolgozók számára
• a gyermeki személyiség iránti tisztelet, megbecsülés, szeretet kinyilvánítása
• szeretetteljes, nyugodt, harmonikus, segítő, támogató, egymásra figyelő óvodai légkör megteremtése, a gyermek egyéni képességeinek kibontakoztatása
• másság elfogadása, tiszteletben tartása
• minden érintett kapja meg a sajátos nevelési szükségletének megfelelő sérülés specifikus ellátást
• pedagógiai optimizmus
• humanizmus
• szülők megértése, elfogadása, együttműködés, együtt nevelés
• egyenlőbánásmód, esélyegyenlőség megvalósítása
• a gyermek iránti elvárást fogyatékosságának a jellege és súlyosságának mértéke határozza meg

ANYANYELVI NEVELÉS

Programunkban az anyanyelvi nevelés sajátos szerepet játszik. Sajátos, mert a Program célkitűzéseinek megvalósításához az anyanyelvi nevelés olyan folyamatossága szükséges, amely az egész óvodai életre kiterjed. Attól a pillanattól kezdve, hogy a gyermek belép az óvodába, addig a pillanatig, amíg elhagyja azt, az anyanyelvi - kommunikációs nevelés minden percben jelen van.
Mindent átfogó jellege miatt egységben is tárgyaljuk, a megvalósulást - megvalósítást állandó kontinuitásban értelmezve

CÉLUNK

Az anyanyelv olyan színtű elsajátítása, amely hozzásegíti a gyermeket:

• a közérthető kommunikációhoz
• a gondolatok tartalmának pontos kifejezéséhez,
• a hétköznapi és az irodalmi szókincs szituációtól függő használatához,
• a kapcsolatokban fellépő problémák verbális megoldásához,
• az elemi metakommunikációs jelzések megértéséhez.
• nyelvi kommunikáció megalapozásához, megindításához, fejlesztéséhez
• az ösztönző környezet alakításához, az aktív nyelvhasználathoz

EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA

CÉLUNK

A családi szokásokat alapul véve a gondozás segítségével gyermekeink szükségletét, jó közérzetét, mozgásigényét kielégítjük. Elősegítjük testi képességeik fejlődését az önállóvá válást, igényességet, rendszerességet és hozzájárulunk az egészséges életvezetési és egészség megőrzési szokások kialakításához:

• a testkép és az egészséghez való viszony alakítása, az életviteli szokások megalapozása, lelki egészség),
• a külső természeti környezet megismerése (napsugárzás, napfény, szél)
• nyelvi képességek fejlődésének elősegítése.
• az óvodába lépés kiinduló állapotához képest a harmonikus fejlődés biztosítása
• képességeihez mérten az egészséges életmód elsajátítása és gyakorlása
• a sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatosabb fejlesztése

AZ ÉRZELMI NEVELÉS ÉS A SZOCIALIZÁCIÓ

CÉLUNK

Gyermekeink lelki egészségének megalapozása és megerősítése az érzelmi biztonságot nyújtó, derűs légkör megteremtésével, amelyhez elengedhetetlen a szeretetteljes, empatikus, elfogadó, következetes bánásmód és a változatos gyermeki tevékenykedés feltételeinek megteremtése az alábbiak szerint:

• belső személyes világ alakítása - énkép, konfliktuskezelés, önértékelés
• a megkívánt magatartásforma, viselkedési stratégia alakítása,
• a szociális készségek alapozása (kommunikáció, empátia, kooperáció, altruizmus - önzetlen, másokra tekintettel levő, egészséges rivalizáció, versengés, konfliktus megoldás, kompromisszumkészség).
• csoportba való minél sikeresebb beilleszkedés
• a szokások elsajátítása
• segítségkérés - elfogadás megfelelő módjának alkalmazása

AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS, NEVELÉS

CÉLUNK

A „totális érzékelő apparátus" kialakítása, amely a világ reális differenciált megismerését biztosítja. Minden esetben szorosan kíséri a nyelvi fejlesztés, és a motoros megtapasztalás:

• sokoldalú érzéki tapasztalatszerzés segítségével érzelmi nyitás a környezet felé
• a kommunikatív, a kognitív és a pszichomotoros képességek fejlesztése
• az észlelés pontosítása, differenciáltabbá tétele,
• a mechanikus és logikai emlékezet fejlesztése,
• a kreatív képzelet alapozása,
• a figyelemkoncentráció, a szándékos figyelem alakítása,
• a problémamegoldó és kreatív, önálló gondolkodás fejlesztése
• a fogalmi gondolkodás kialakulásának elősegítése,
• pozitív érzelmek nyújtásával a környezeti jelenségek elfogadása
• az általános tulajdonságoktól eltérő megnyilvánulások tudomásul vétele
• a világ megismerésében a sokoldalú és fajtájú mozgások felhasználása.
• a meglévő ép funkciók bevonása a hiány pótlása érdekében
• különféle funkciók egyensúlyának kialakítása
• a fogyatékosságból eredő sérült funkciók megsegítése
• olyan tapasztalatszerzés biztosítása a gyermek számára, amely feloldja az akadályoztatás miatti korlátokat, határokat

„A játszótársam mond, akarsz-e lenni
akarsz-e mindig, mindig játszani......"

JÁTÉK

A játék a 3-7 éves gyermek mindennapjait átszövő, mással nem helyettesíthető, legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége. Legfőbb ismérve, hogy szabad, belülről indítatott és vezérelt tevékenység, amelyhez nagyfokú örömélmény társul. A játék minőségi változása, fejlődése a gyermeki fejlődés egészének a tükre. Benne ötvöződik úgy a mozgás, mint a szocializáció és a kognitív képességek fejlődése. 
A játék során lehetőségünk nyílik a tapasztalatszerzés biztosítására, az értékalapozásra, valamint a képességek, szokások begyakoroltatásán keresztül kiépíthetjük a környezettudatos életszemlélet csíráit.  Így válik a játék személyiségfejlesztés alapvető eszközévé.

CÉLUNK

• Gyermekeink környezeti kultúrájának megalapozása és gyakorlása a játék, mint komplex tevékenység - segítségével.
• Az életviteli és a viselkedési szabályok megalapozása, gyakorlása gyerek-közelivé tétele.
• A nyelvi fejlesztés és a nonverbális kommunikáció alakítása.
• A szabad játék fejlesztő hatásának tudatos felhasználása az értelmi és szociális területeken, az önszabályzó és alkalmazkodó funkciók fejlődésének elősegítése érdekében.
• a tevékenységre összpontosításának megsegítése
• a sérült funkciók javítása érdekében speciális eszközök használatának biztosítása

TANULÁS

CÉLUNK

• a cselekvő aktivitás és sokoldalú tapasztalatszerzés biztosítása annak érdekében, hogy gyermekeink képességei - saját adottságaikhoz képest - optimálisan fejlődjenek (kommunikatív, kognitív, pszichomotoros),
• a közvetlen környezet folyamatos megismerésének, érzékelésének és észlelésének biztosítása,
• A kívánatos viselkedési szokások alakítása és a szociális készségek fejlesztése.
• Feladattudata, figyelme kiinduló állapotához, önmagához képest a fejlődés biztosítása

Foglalkozási formák:

• Testnevelés
• Külső világ tevékeny megismerése
• Ének-zene, énekes játék
• Vers, mese
• Rajzolás, mintázás
• Környezetünk mennyiségi, formai és téri viszonyai

MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK

Játékos jellegű, célra irányuló tevékenység, amely külső irányítással folyik. „a napi élet feltételeinek közös megteremtése"érdekében.
A gyerekektől belső fegyelmet, kötelezettségvállalást és annak teljesítését igényli.

CÉLUNK

A saját magukért és a társakért végzett játékos tevékenység értelmének, szükségességének és örömének felfogása, átélése.

• A belső és a külső szükségletek ösztönző hatását kihasználva a munkavégzéshez a kellő beállítódás és igény megalapozása
• A környezet megismeréséhez, a tapasztalatszerzéshez és a munkavégzéshez szükséges képességek, készségek, tulajdonságok kialakítása.
• A szociális és kommunikációs képességek gyakoroltatása.
• Képességeinek megfelelő közösségi munkatevékenység biztosítása
• Önkiszolgálási és a naposi feladatok ellátása önállóan vagy segítséggel

A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE

A nap egészét átható folyamat, amely szoros kapcsolatban áll minden nevelési területtel és gyermeki tevékenységgel, elősegítve a tárgyi-és emberi környezethez fűződő érzelmek, kapcsolatok, ismeretek alakulását. Az óvodás gyermek érzelmi indíttatását alapul véve, céljaink eléréséhez tudatosan építünk a viselkedést irányító, tevékenységet elindító érzelmek hatására.

A környezet megismerése során három, a gyermeki tapasztalatszerzés szempontjából egymástól elválaszthatatlan, ugyanakkor a tervezést tekintve elkülöníthető területre helyezzük a hangsúlyt:

• a társadalmi, természeti környezet megismerésére,
• környezetvédelemre
• környezetünk mennyiségi, formai és téri viszonyaira.

CÉLUNK

• A környező világ megismertetése, az érzelmi kötődés kialakítása -az érzékelés, az észlelés, a motoros tapasztalatszerzés, a kommunikáció és az együttműködés egységében - a nemzeti értékeink, hagyományaink, valamint a tárgyi kultúra átörökítése érdekében.
• A sokoldalú tapasztalatszerzés és az élményszerű átélés biztosítása, hogy az életkoruknak megfelelő ismeretek birtokában biztonságosan tájékozódjanak, eligazodjanak környezetükben.
• A környező világ mennyiségi, formai és kiterjedésbeli összefüggéseinek fedeztetése, megtapasztaltatása, lehetőség szerint természetes élethelyzetekben.
• A környezetvédelmi szemlélet megalapozása.
• A természetes környezetből ismeretek, tapasztalatok szerzése, megfelelő idő hagyása az események átélt tapasztalatok feldolgozására
• Az egyéni fejlődés elősegítése a képességekhez igazodó feladattartásával és a szükség szerinti irányított motivációval

Gondot fordítunk arra, hogy:

• a szervezésben az életkoruknak megfelelően a gyerekek is részt vegyenek,
• a mindennapi élettől eltérő szokásrend és viselkedési forma érvényesüljön,
• a családok az események függvényében aktívan közreműködhessenek.

 A tervek, előrevetítik az elkövetkező időszak kellemes eseményeit.

• A hagyományok egy részét a csoportok maguk alakítják ki, más részük több csoportra is kiterjed.: kicsik megajándékozása, gyermeknapi mulatság, nagycsoportosok búcsúztatása, születés és névnapok.
• Az ünnepek - sajátos keretek között zajló, a mindennapoktól eltérő közösségi események, de előzményeiket és következményeiket a mindennapok eseményei jelentik.
• Megtapasztalják az ünnepnapok másságát, előkészületeit, viselkedési formáit, hangulatát az együttlét és az ajándékozás örömét.
  

Ünnepeinket három csoportra osztjuk:

• A gyermeki élet hagyományos ünnepei: Mikulás, Karácsony, Farsang, Nőnap, Húsvét, Anyák napja, Évzáró.
• A természettel összefüggő ünnepek: Föld Napja: ápr.22, Majális, Madarak és fák napja: máj.10.
• Nemzeti Ünnepünk.
  

A TÁRSADALMI, TERMÉSZETI KÖRNYEZET MEGISMERÉSE

• Család, családtagok, lakcím - a család élete, az együttlét, a szeretet, az ajándékozás öröme.
• A testápolás, a testrészek és az érzékszervek ismerete - az orvos, a betegellátás, a baleset-megelőzés szükségessége, egészségvédelem.
• Napszakok és tevékenységek:
• közlekedési szabályok ismerete (egyirányú járda nélküli utcák, metró a közlekedési kultúra megalapozása és a közlekedési eszközök megismerése).
• Tájékozódás az óvoda környékén - , iskola, kertészet,
• Udvarunk állatvilágának változásai.
• Házi és vadon élő állatok megismerése.
• Udvarunk növényvilágának változásai.
• Különböző növények, zöldségek és gyümölcsök felismerése.
• Vizsgálódások, megfigyelések - csíráztatás, hajtás.

KÖRNYEZETVÉDELEM

Környezetünk ismeretén, megbecsülésén, rendben tartásán és alakításán keresztül a megfelelő érzelmi kötődés kialakításával az élet tiszteletére és a tárgyi környezet óvására nevelünk:

• a napi élethez szükséges praktikus környezetalakítási tevékenységek a csoportban
• környezetünk esztétikus alakítása (gyermekalkotásokkal, növényekkel).
• a növény és állatgondozás teremben, szabadban,
• kerti munka az évszakok változásainak függvényében.
• környezet szennyezés megelőzése, szemléletformálás, megfigyelés vizsgálódás papír, elemgyűjtés, hó olvasztás.

NEVELŐMUNKÁNK SZERVEZÉSE, TERVEZÉSE

A CSOPORTOK SZERVEZÉSE

Több éves hagyományainkat, helyi adottságainkat és a pedagógusaink attitűdjét figyelembe véve szervezünk homogén és heterogén csoportokat is. A csoportok szervezésének alapja a felmenő rendszer, mely megszünteti a korcsoportismétlés miatti csoportváltást. A vegyes csoportokban az egymáshoz közeli korosztályok találhatók.

A hagyományos óvodai élet szervezése az integrációval kiegészül a speciális ellátásokkal és fejlesztésekkel.

A NEVELÉS IDŐKERETEI

Napirend

Jól szervezett napirenddel hozzájárulunk az egészséges fejlődéshez szükséges biológiai és pszichológiai feltételek megteremtéséhez, elősegítjük a szokások kialakulását. Célunk, hogy a félfolyamatos napirend mellett minél gördülékenyebben teljenek az óvodai mindennapok és az elkerülhetetlen várakozáshoz szokjanak hozzá gyermekeink.

SNI-s gyerekek szülei fokozottabban kövessék nyomon a gyermek napirendjét, igazodjanak az egyéni fejlesztés ütemezéséhez. 
A napirend összeállítása tükrözze az SNI-s gyermek igényeit, szükségleteit. (Más a tevékenyégi idő, hosszabb az étkezés időtartama, a gyermek gyorsabban elfárad, több gyakoribb pihenésre van szüksége.)

Heti rend
Az ésszerű, az adott gyerekcsoporthoz igazodó heti rend a folyamatosság, a rendszeresség, és a nyugalom kialakítását segíti elő csoportjainkban.

Az általános napi és heti rend mellett azzal párhuzamosan pontos időbeosztással történik a speciális megsegítés.

Elveink

• Minden nevelési évben az óvónők az adott gyerekcsoport igényei, szükségletei szerint pontosítják a heti rendet,
• Figyelembe vesszük és alkalmazkodunk egymás napirendjéhez,
• a fiatalabb életkorú gyermekeink számára rugalmasabb heti rendet állítunk össze, míg az iskola megkezdése előtti évben nagyobb hangsúlyt helyezünk a heti rend szorosabb betartására.

Korcsoportok	Kötött foglalkozás	Kötetlen foglalkozás
3 - 4 évesek	Testnevelés	Külső világ megismerése Ének, zene, énekes játék Vers, mese Rajzolás, mintázás
4 - 5 évesek	Testnevelés Külső világ megismerése Matematika	Ének, zene, énekes játék Vers, mese, Rajzolás, mintázás
5-6-7 évesek	Testnevelés Külső világ megismerése Matematika Ének, zene, énekes játék Rajzolás, mintázás	Vers, mese

 

• 
  

Amíg az oldal tulajdonosa nem helyez el itt tartalmat, addig a mai napi leglátogatottabb oldalak listája jelenik meg!

Oldal: NEVELÁSI PROGRAM
Temesvári 2-es Napközis Óvoda Micimackó csoport - © 2008 - 2025 - ovisvilag.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat